végül elköltöztem.. örökre...elegem van a családomból..

a sztori:
boldog voltam,hogy hétvégente minden baj nélkül mehetek Mátéhoz. oda jutottam, hogy amikor beteg voltam, akkor is hozzá mentem,hiszen olyan kevés az idő, amit együtt töltünk.
anya besokkalt.. mondjuk nem tudom,hogy min, hiszen ő mondta, hogy ez így reális... -.-"
végül.. oda jutott, hogy megkért, hogy válasszak: vagy otthon maradok, és akkor időm nagyobbik részét otthon töltöm, néha TALÁN találkozhatok Donnal is..., vagy... Mátét választom, és akkor kiszállok az otthoni életből.
háát.. én úgy döntöttem, hogy nem tudok dönteni:DDD
meg is mondtam ezt két hétre az ultimátum után.(megjegyzem: Máté nem adott semmiféle választást, azt mondta, hogy ő így is, úgy is szeret...)
anya mégis azt monddta, hogy de csak döntsek.. és hétfő este, amikor behívott a szobába meg is beszéltük... mondtam neki, hogy én mégse tudok dönteni, meg hogy mindkettőjüket szeretem...
hááát.. de ha választani kell.. azt mondtam, hogy ha már döntés előtt állok, azt választom, ami nekem a legjobb.. vagyis.. Mátét.. ő feltétel nélkül is szeret.
és anya közölte velem, hogy egy napom van,hogy kipakoljam a cuccaim.. már aznap el is mentem.. kocsival jöttek értem.
nagyon szomorúak lehetnek, hétvégén már át is alakítják a szobákat!!!
tök jóóó.. most egy csomó baj van...egy csomó elintézni valóm.. és ráadásul úgy kell felnőnöm, hogy közben még suliba járok.
olyan igazságtalan az élet, de erős vagyok.. minden menni fog!!!

nővérem ma írt nekem egy sms-t(mellesleg csak most láttam meg):

Mostmár örülhetsz. Elvesztetted a családod. úgy is ezt akartad, pedig a bajban mi álltunk melletted. Hálátlan dög vagy! Légy boldog az új családoddal!

ezen csak röhögni tudtam.. mert a nővérem semmit sem tud,hogy én mit érzek.. hogy nekem milyen... mert... anya mindenkinek szépítve adja be a dolgokat!!!
nembaj.. mostmár.. tényleg nincs családom.. de úgy látszik ez a sorsom:.. hogy árva legyek!!!

Néha pont azon az úton találkozunk szembe a sorssal, melyen megpróbáljuk elkerülni azt.

Kung Fu Panda c. film

beteg vagyok.. és nemigazán szupiii...:/
nem kapok levegőt,és be van dugulva az orrom. a manduláim akkorák,hogy nem maradt hely a kaja lecsúszásának.:D
Máténál vagyok még mindig, nem sokáig bírtam otthon.

úgy volt, hogy ma megyek haza, de az állapotomra való tekintettel, úgy döntöttem,hogy csak holnap megyek haza, mert ma nagyon fáradt vagyok, nem bírtam az este aludni, remélem, hogy ma este már fogok tudni, mert olyan nagoyn fáradt vagyok mint az állat. úgy nézek ki,mint egy mosott szar, pedig mostanra már kicsit jobban vagyok. ami abból is látszik, hogy éhen haloook:DDD
 

annyira sajnálom Nikit, meghalt az édesanyja, és ma költözött el otthonról Veszprémbe(a nővééékhez):(((
a báttya is elköltözik otthonról, így a nevelőapja egyedül marad otthon Bimbivel. reménykedem benne,hogy nem lesz semmiféle probléma ez ügyben, mert Nikinek e nélkül is van elég baja.

vallásos suliba fog járni,minden vasárnap kötelező misére kell mennie, aminek azért sem örül, mert alap járaton nem hisz Istenben. de azért ez a része vicces!!!

nagyon fog hiányozni,pedig eldöntöttem, hogy suli időben hozzá megyek minden nap suli után.

anyukája meg azért halt meg, mert, ugye leukémiás volt, amit már pár éve diagnosztizáltak nála. járt dokihoz kezelésre, és mégha semmilyen pozitív hatást nem értek el nála, legalább negatívot sem. az utobbi időben viszont, nem akart enni, és nem is akarták egy kicsit sem 'bele erőltetni' a kaját, így tehát minden energiáját elvesztette. az orvosok pedig egyáltalán nem voltak együtt érzők, feljelentést is tennének ellenük Nikiék, de sajnos pénz hiányában nem volt rá lehetőség.

Ennyi rossz után jöhetne végre egy kis jóó, de.. az majd a jövő titka...
 

csütörtökön suli,már várom, pedig új tanárok, új tantárgyak, amik nem lesznek éppen könnyűek. de majd valahogy átvészelem, remlem:D

Görbe az útja némelyik életnek. Sose tudhatjuk, hova jutunk rajta vénségünkre.

Gárdonyi Géza

hűűűha.. már nagyon régen írtam, de igazából ennek az az oka, hogy próbáltam magamat teljesen átadni a boldogságnak. mostanáig. már egy hete csak rossz dolgok történnek velem/velünk. már kezdem úgy érezni, hogy ennek az az oka, hogy elmentem egy esküvőre a családommal, és anya megátkozott, vagy nem tudom...XDnagyon gyorsan telik az idő, ha az ember jól érzi magát, de akkor is ha rosszul, ha olyan helyen van, ahol eleve szeret lenni. meg volt életem első igazi sütije, ami olyan jól sikerült, hogy máté mamája el is kérte a receptjét.*.*
nagyon büszke vagyok magamra.  már tiszta házi asszony vagyok, főzök, mosok, takarítok...XĐ
kb egy hónappal ezelőtt nem is gondoltam volna, hogy ilyen leszek, hogy szeretni fogom a munkát, de tudjátok ezzel az a helyzet, hogy ha magamért csinálom, és azért akit mindennél jobban szeretek, akkor minden sokkal jobb, szebb és könnyebb.
ha minden igaz, augusztusban még munkám is lesz, /HA MINDEN IGAZ/

várom már a suli kezdését, de mégse.
várom, mert már unalom van a javából, meg már hiányoznak a sulis zűrök, de nem, mert...
haza kell mennem, és pedig már túlságosan is hozzászoktam, hogy minden nap találkozok mátéval.
furi lesz, hogy hetente csak 2-3x láthatjuk majd egymást.
de nem baj.. eljön még az időőő....

mikor úgy döntünk, ennyi, elég volt a szenvedésből, még ha voltak szép napok is, elharátozzuk magunkat. még ha az elején hülyeségnek is tűnik, és úgy érezzük, lehet, nem kellett volna ezt csinálni, hogy  "meggondolatlanul cselekszünk", kiderül, hgy ezt kellett  tenni. ahhoz, hogy azok, akik eddig árottak, rájöjjenek,hogy igenis fontos vagyok. mert.. ameddig ezt a lépést nem teszem meg, lehet, hogy nem jönnek rá erre!
addig mindvégig láthatatlan és lényegtelennek tűntem, de  most (remélem), egy kicsit fontosabb leszek azok számára, akik eddig körbe vettek.
nem megyek vissza!!!eldöntöttem. ennyi volt a szenvedés, most a boldogság jön, a szórakozás, az öröm, a kacagás!!!

a többi meg majd kiderül. lehet, hogy még sem lett ez olyan jó döntés. az biztos, hogy jól meg gondoltam, mielótt megtettem!!!
nem hoztam hírtelen döntést!
tudom, hogy mit akarok, és hogy mi kell nekem. és azt teszem ami nekem jóó!!!
mert eddig kevés időt fordítottam a boldogságomra, még ha nem is tűnt fel, most viszont végre boldog leszek. és magammal foglalkozom, hogy nekem mi a jóó!!!:)+.+

majd kiderül, hogy mi lesz.. de addig.. 'kiélvezek' :DDD

végre vége.. most már hivatalosan is befejeződött a 2010-2011es tanév!!!
najó.. azoknak, akik megbuktak, és pótvizsgázniuk kell, a nyár még tartogat meglepiket, de nekem vége!! háháháháháhá...
vagyis.. mint ma kiderült június 30án fejeződik be teljes mértékben a tanév.
de én egész évben a nyári szünetre készültem, szal tök mindegy:'DDD
amikor azt gondolná az ember, hogy végre minden helyre állt és kiszabadult a negatív hatások alol, kiderül, hogy ez mégsem olyan biztos!!...

hjaj.. egyedül voltam ma itthon az öcsémmel, körülbelül fél9ig,de ezen kis idő alatt is tudtunk veszekedni!
természetesen már kibékültünk, mert azért haragudni nem haragudtunk egymásra, de legalább 'kibékültünk' és boldogan ment el a barátjához, én pedig.. kevésbé boldogan az évzáróra!!!XD
 

igazából semmi tervem a nyárra! anya most szervez nekem egy melót, de az sem biztos még. tiszakécskén lennék 'felszolgáló' vagy mi a szösz! egy egész hétvégét(péntek-vasárnap) ott kellene töltenem. nade.. a lényeg, hogy a pénz az pénz :)
meg valószínű, lesz még más melóm is, vagyis leginkébb reménykedem, mert ez kevés lenne!:)
de azér.. több a semminél.